Házinyúl etetése nyúltáppal

A takarmánykeverék gyártás ma már minden háziállatfaj számára készít és forgalmaz tápokat. A takarmánykeverék alatt olyan terméket értünk, amely az állatok táplálóanyag – szükségletét egymagában is teljes egészében is kielégíti. Ezek tartalmazzák a nyulak számára szükséges energiát, fehérjét, aminosavakat, zsírt, nyersrostot, ásványi anyagokat és vitaminokat.

A hazai takarmánykeverék-ellőállítás az 1960-as években átalakított malmokban kezdődött, majd egészen a ’80-as évek végéig a termelés volumene folyamatosan nőtt, amikor a termelés az éves 8 millió tonnát is elérte.

Nyulak részére hazánkban az 1960-as évek közepén dolgoztak ki tápokat. Az első, az ún. egységes nyúltáp a háztáji nyúltartók állományai számára készült. Ennek a nyersfehérje-tartalma még csak 13 % volt, de már ásványi anyagokkal, vitaminokkal, sőt kokcidioszta-tikumokkal is kiegészítették. A tenyésztők a táp mellett gazdasági abraktakarmányokat és melléktermékeket is etettek.

A nagyüzemi nyúltenyésztés térhódításával párhuzamosan ún. hibridtápokat fejlesztettek ki. Ezek a tápok már figyelembe vették a nagy teljesítményű új fajták és hibridek nagyobb táplálóanyag-szükségletét. A nagyüzemi nyúltelepeken állat-egészségügyi és munka-szervezési okokból eredően már nem volt megoldható az egyéb takarmányok etetése, így a tápoknak komplex módon tartalmaznia kellett a táplálóanyagokat. Abban az időben a tápok már differenciáltak voltak, tehát külön tenyész-, hízó- és növendéknyulak részére is készültek. Napjainkban Magyarországon számos hazai és külföldi cég is gyárt nyúltápokat, így a kínálat bőségesnek nevezhető. Egyes cégek külön háztáji-, tenyész-, hízó I.-, hízó II.-nyúltápot és ezek kokcidiosztatikummal kiegészített változatát is gyártják. A takarmánykeverő üzemek a komponensek arányát változtathatják, de a beltartalmi értékeket legtöbbször megtartják. Ezért az emészthető energia, a nyersfehérje, a nyerszsír és a nyersrost aránya állandó, még akkor is ha az összetétel némileg változik is.

A gyári tápokban 40-60 %-ban találhatók abraktakarmányok (búza, árpa, kukorica, zab, cirok), 20-40 % lucernalisztet, 10-18 %-ban extrahált olajpogácsákat (napraforgó, szója, repce), továbbá 0,5-5,0 %-ban premixeket (ásványi anyagok, vitaminok) kevernek

Egyes vélemények szerint elegendő egyféle, egységes nyúltáp etetése. Inkább az etetett mennyiséget kell változtatni. Úgy gondolják, hogy a többszöri takarmányváltást megsínylik a nyulak. Mások szerint a különböző korcsoportú- és hasznosítási irányú nyulak takarmányozásánál figyelembe kell venni az állatok mindenkori táplálóanyag-szükségletét, illetve azt, hogy milyen termelési vagy élettani állapotban vannak. Ennek megfelelően a tápok összetételével és beltartalmi értékeivel alkalmazkodnunk kell a nyulak igényeihez. A nyúltápok kizárólag granulált formában kerülnek forgalomba. Fontos a nyulak számára a granulátumok mérete.

Maertens (1995) vizsgálta a granulátum méretének hatását a különböző korú nyulak termelési eredményeire. Szoptató anyanyulakat és azok utódjait 2,5, 3,2 és 4,8 mm átmérőjű granulátummal etettek a laktáció 21 és 28. napja között. A pellet átmérő nem befolyásolta szignifikánsan sem a szopós nyulak súlygyarapodását, sem a takarmányfogyasztását. A vékonyabb granulátum etetése kevésbé volt előnyös. Az eredmények megcáfolták azt a hipotézist, miszerint a vékony (2-3 mm-es) granulátum etetése előnyös a fiatal nyulak takarmányfogyasztására. A továbbiakban választott nyulaknál 28 és 56 napos kor között annak a hatását vizsgálták, hogy a választást megelőzővel azonos méretű tápot etettek vagy más méretű granulátumot adtak nekik. A 4,8 mm átmérőjű granulátumot kapó nyulak naponta 2,9 grammal többet gyarapodtak, mint a vékonyabb pelletet evők. Különösen a nagy méretről a kis méretre történő váltás volt kedvezőtlen (37,5 g/ nap súlygyarapodás). Ezzel szemben az ellentétes váltás (2,5mm-ről 4,8 mm-re) eredményezte a legjobb súlygyarapodást (45,1 g/nap). A szerző véleménye szerint azért ad kedvező eredményt a vékony táp etetése, mert bizonyos mennyiségű takarmány elfogyasztásához ezeknek a nyulaknak hosszabb ideig kellene enniük. A szerző vizsgálta a három granulátumméret esetén a por arányát. A 2,5 mm-es táp esetén a porfarkció 0,6 % volt, míg a 3,2 és 4,8 mm pelletnél 3-5– szörös értéket mértek. A nagyobb (4-5 mm) garnulátum etetésekor tehát lényegesen nagyobb a poros táp kikaparása és a kihulló törmelékrészek miatti pocséklás. Nagyon fontos követelmény a granulátum kellő szilárdsága. A szállítás, rakodás, kezelés során nem eshetnek szét lisztes részekké. A takarmányforgalmazó cégeknek garantálniuk kellene a poros hányad felső határát. A félintenzív szaporítás jelen esetben átlagosan évi 40-50 választott nyúl/ anyanyúl, míg az intenzív szaporítás 50-nél több választott nyúl/anyanyúl termelési szintet jelent. Az egységes táp pedig a különböző korú nyulak takarmányozására egyaránt alkalmas, kompromisszumot jelent a nyulak különböző csoportjainak igényei között.