A házinyúl vitaminszükséglete

A nyulak szervezetükben egyes vitaminokból jelentős mennyiséget tudnak szintetizálni, amelyek kiválóan hasznosulnak. K-vitamint és a B-vitamin-csoport tagjait a vakbélflóra elő képes állítani, amelyet a cekotrófia során az állat értékesít. Más vitaminokat viszont nem képesek a nyulak előállítani, így ezekről a takarmányokban kell gondoskodni. Gondot leggyakrabban az A-, a D- és az E-vitaminok hiánya okozhat. A szükségesnél kisebb felvétel vagy a rossz hasznosulás okozta részleges hiányuk (hipovitaminózis) a növekedés-, ellenállóképesség- és termeléscsökkenést, teljes hiányuk (avitaminózis) klinikai tünetekben is megnyilvánulhat. Túladagolásukkal (hipervitaminózis) csak helytelen terápiás adagolás során kell számolni.

Az A-vitamin hiánya elsősorban a szaporodásban és a fiatalkori növekedésben jelentkezik. A kis mennyiségű A-vitamin bevitel hízónyulaknál gyenge súlygyarapodást, majd lesoványodást és hasmenést okozhat. A növényi eredetű nyúltakarmányokban az A-vitamin előanyaga (provitaminja), a karotin található meg. Ebből a vegyületből a nyúl májának szöveteiben képződik A-vitamin. A karotin legfontosabb természetes forrásai a sárga, sárgászöld növényi részek és termések. Sok (60-150 mg/kg) karotin van a sárgarépában, a frissen kaszált zöldtakarmányokban. Ezeknek az etetésével az A-vitamin hiányát elkerülhetjük. Ha azonban ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a kereskedelmi forgalomban lévő vitaminkészítményekkel pótolhatjuk. Az intenzív nyúltápok megfelelő mennyiségben tartalmazzák.

A D-vitamin (kalciferol) hiánya növendék nyulakban csontosodási zavarokat okozhat. A pontos napi igény vitatott. 23 000 Ne D3-vitamin/tak.kg már toxikus hatású. Az állat vérének a Ca- és P-szintje megnő, az állat lesoványodik, a lágy szövetekben, a gyomor nyálka-hártyájában, a tüdőben, a légcsőben, a vesékben és a vérerekben meszesedés látható és az állat elhullik.Nagyobb mennyiségű D-vitamint a természetesen szárított szénafélék tartalmaznak (200-4000 NE D-vitamin/ tak.kg).

Az E-vitamin (tokoferolok) hiánya szaporodási zavarokat, izomsorvadást, szívizomgyulladást és májelfajulást is okozhat. Kiemelendő az antioxidáns hatása. Mind a takarmányok oxidációra érzékeny anyagainak védelmében, mind pedig a szervezetbe került peroxidokkal szemben jelentős antioxidáns hatást fejt ki. A nyulak napi E-vitamin (α-tokoferol) igénye 1 mg/ttkg. Ez kb. 17 mg/tak.kg-os adagnak felel meg. A gyakorlatban azonban ennél többet, mintegy 40-50 mg/tak.kg javasolnak. Ennek magyarázata, hogy javítja a vágott áru minőségét (avasodás elleni védelem), valamint a nyulak immunállapotát javítja.

A nyúl az életfenntartáshoz és a növekedéshez szükséges K-vitamint (fillokinonok) emésztőcsatornájában előállítja. Vemhes anyanyulak azonban 2 mg/tak.kg kiegészítésre szorulnak. Ennek a vitaminnak a hiánya ugyanis a placentában vérzéseket okozhat, ami vetéléshez vezet. A tápokban nagy arányban előforduló pillangós szénák a nyulak igényét fedezik.

A lágybélsár-evés révén a nyúl a legtöbb B-vitamin iránti igényét (részben vagy teljesen) fedezi. Előfordulhat azonban, hogy emésztőszervi megbetegedések esetén a lágybélsár-képződés és a cekotrófia megszűnik. Ilyenkor jelentkezhet a B-vitaminok hiánya. Egyes gyógyszerek adagolása (pl.:szulfonamidok) szintén kiválthatják a hiánytüneteket, amelyek rossz szőrfejlődéssel, idegrendszeri zavarokkal, továbbá izomsorvadással és gyenge fejlődéssel járhatnak.

A nyúl C-vitamin-kiegészítést nem igényel.