A nyúl emésztőrendszere

A házinyúl emésztőcsövét a szájüreg, a nyelőcső, az együregű gyomor, a vékonybél, a vakbél, a remese- és a végbél alkotja.

Az emésztőrendszer (apparatus digestorius) a 6-7 centiméter hosszúságú szájüreggel kezdődik. A szájüreget oldalt a pofák, felül a kemény- és a lágy szájpadlás, alul pedig a nyelv és a szájfenék határolja. Elöl találhatók a fogak, amelyek a takarmány felaprításában játszanak fontos szerepet. A tejfogak már a méhen belül, a magzati élet során kifejlődnek. Ezeknek a fogaknak a váltása a világrajövetel utáni 18. napon kezdődik és a 28. napig tart. A fogváltás és – kihasadás után alakul ki a kifejlett nyulakra jellemző végleges fogazat, amely 28 fogból áll. A fogképletből (lásd 2. fejezet) jól kiolvasható, hogy a felső fogsorban 4 metszőfog két sorban, egymás mögött található. Ezek közül kettő – naponta 0,4 mm-t növő – metszőfog elől, míg mögöttük két kis metszőfog helyezkedik el. A felső fogsorban található még 6 előzápfog és 6 valódi zápfog. Az alsó fogsorban két, napi 0,47-0,75 mm-t növő nagy metszőfog, 4 előzápfog továbbá 6 valódi zápfog figyelhető meg.

A szájban kétféle mirigy található meg. A kisebbek a szájüreg nyálkamirigyei, amelyek a nyálkahártyán és a szájszervekben helyeződnek el. A nagyobbak a szájüregen kívül található, páros, lebenykés szerkezetű nyálmirigyek, amelyek kivezetőcsövei a szájüregbe nyílnak. Ezek közé sorolható a fültőmirigy, az áll alatti nyálmirigy, a nyelv alatti nyálmirigy, a szemgödör alatti mirigy és a pofai nyálmirigyek.

A szájüreg a garatban, majd nyelőcsőben (oesophagus) folytatódik. Ez utóbbi 12-15 cm hosszúságú, amelynek harántcsíkolt izomrétegét az alsó harmadban simaizomréteg váltja fel.

A nyelőcső a patkó alakban görbült, együregű, egyszerű gyomorba (gaster) torkollik. A gyomor a hasüreg felső részében helyezkedik el és a vakbéllel együtt a nyúl fő rezervoárját jelenti. Üres állapotban súlya 16-23 g, tartalmának súlya pedig 90-100 g körül alakul. Maximális űrtartalma a 140-220 ml-t érheti el. Az egyes szervek, továbbá azok tartalmának súlyát az 14. táblázat mutatja be.

A gyomor után következik a 4-6 m hosszú bélcsatorna, amely vékony- és vastagbélből áll. A bélcsatorna teljes hossza óriás nyulak esetén átlagosan 597 cm, ebből a vékonybél 375 cm. A közepes testű nyulaknál a bélcsatorna hossza 574 cm, míg a vékonybél átlagosan 356 cm.

A vékonybél három szakaszból áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). Az üres vékonybél súlya 55-65 g , míg tartalma 20-40 g között változhat. A gyomorvégnél (pylorus) veszi kezdetét az epésbél, amely egy tág U-alakot alkot. Ennek saját bélfodrában helyezkedik el a hasnyálmirigy (pancreas). A patkóbélbe ürül a hasnyálmirigy váladéka .

Ezt a bélszakaszt követi az éhbél és a csípőbél. Az utóbbi a vakbélbe történő beszájadzása előtt egy 2 cm átmérőjű tágulatot (sacculus rotundus) képez, amely igen sok nyiroktüszőt tartalmaz. A vékonybél nyálkahártyáján bélbolyhok helyezkednek el. Ezek megnövelik a hámfelületet, összehúzódásukkal és elernyedésükkel aktívan részt vesznek a felszívódásban. A bél perisztaltikus mozgása segítségével a béltartalmat összekeverik a bélnedvvel.

A vékonybél után a három szakaszra tagolható vastagbél található. A vakbél (intestinum caecum) a hasüreg jobb oldalát szinte teljes egészében kitölti. Általában 40 cm hosszú (30-55 cm között változik), átmérője a kezdeti szakaszban 3-4 cm, hátrafelé 2 cm-re szűkül. A vakbél üres súlya mindössze 20-25 g. Ennek ellenére tartalma a 100-140 grammos súlyt is elérheti. Így az a teljes emésztőcsatorna űrtartalmának 49 %-át teszi ki (15. táblázat).

A vakbélhez kapcsolódik a féregnyúlvány, amely a tenyésztett háziállatok közül csak a nyúlban fordul elő. 8-13 cm hosszú, sima felületű hengeres szerv, amely sok nyiroktüszőt tartalmaz. A csípőbél beszájadzása után a remesebéllel (intestinum colon) folytatódik a bélcső. A remese kezdeti szakasza (proximalis szakasz) gurdélyos. A distalis szakasz a vékonybélhez hasonlóan sima. E két szakasz közötti rövid remesebél-szakaszt fusus colinak nevezik, ami a lágy bélsár képződésekor a bélmozgásokat szabályozza. A remesebél hossza 120-140 cm, tartalma 30 g, míg üres állapotbeli súlya 28 g.

A bélcsatorna utolsó szakasza a végbél (rectum), amely a végbélnyílásban (anus) végződik. Az emésztőrendszerhez kapcsolódik a máj is. A nyúl mája 80-120 g súlyú és négy lebenyből áll. Két baloldali, egy jobboldali és a farkalt (középső) lebeny alkotja.A jobb májlebeny felületén helyezkedik el az epehólyag, amely a máj váladékát, az epét tárolja. A napi epetermelés kb. 115 g. Az epe az epevezetéken keresztül a duodenum kezdeti szakaszába nyílik.

A házinyulak emésztésélettani sajátosságai

Az emésztőcső egyes szakaszaiban eltérő pH viszonyok uralkodnak. A gyomortartalom pH-ja 2,15, a vékonybéltartalomé 7,2, a vakbélé 6,0, míg a remesebél proximális részében a pH 6,6. Az epe és a hasnyálmirigy-nedv kompenzáló hatásának tulajdonítható, hogy a vékonybélben a legkisebb a pH ingadozás. A vakbéltartalom alacsonyabb pH-ja a mikróbás fermentációnak tudható be. A különböző mikróbák tevékenységének hatására ugyanis a cellulózból illó-zsírsavavak keletkeznek. A vakbéltartalom szárazanyagtartalma 23 %. A vakbélben 109/g, míg a remesebélben és a végbélben 108/g az összcsíraszám. Az éhbélben ennél kisebb. A mikroorganizmusok közül a Bacteroides genusba tartozók fordulnak elő legnagyobb arányban.. Ennél kevesebb az aerob és anaerob mikróbák száma. A Lactobacillusok és a Clostridiumok csak zöldtakarmány fogyasztása esetén jelennek meg a tápcsatornában. Protozoák is viszonylag nagy mennyiségben vannak, míg az Escherichia coli a különböző környezeti tényezők függvényében előfordulhat. A bélflóra egyensúlyát a terápiás dózisban adott széles hatásspektrumú antibiotikumok - mint például az ampicillin – felboríthatják. Ennek következményeként bélgyulladás vagy elhullás is felléphet.