A tenyésznövendék nyulak esetése

A tenyésznövendékeket a hízónyulak közül küllemük, származásuk, szüleik és saját teljesítményük (súlygyarapodás, testsúly, takarmányértékesítés) alapján választjuk ki. Eddig az életkorig a hízónyulakkal azonos takarmányozásban részesülnek.

10-12 hetes kortól a tenyésznövendékek külön takarmányozását elkezdjük. Úgy kell nevelni őket, hogy a nőivarú nyulak alkalmasak legyenek a vemhesség és a laktáció által megkívánt intenzív anyagcsere-folyamatok, valamint a bakok a fedeztetéssel járó megterhelések elviselésére. A tenyésztésre kiválasztott nyulakat 12-13 % fehérje.- és 8,0-8,5 MJ/kg emészthető energiatartalmú takarmánnyal kell etetni. A tenyésznövendékek elhízását megakadályozandó, hogy kimérve kapják meg a takarmányukat. Ezzel az elhízás, túltáplálás kedvezőtlen hatásait, úgymint a rossz ivarzás, gyenge termékenyülés, a vemhesség során bekövetkező rendellenességeket ki lehet védeni.

Ennek a korcsoportnak a takarmányozását gazdasági szemestakarmányokkal is meg lehet oldani. Célszerű a napi adag felét tápból, míg másik felét elsősorban zabból, árpából és takarmány búzából összeállítani. A nagy energiatartalmú, zsírosító hatású kukoricát mellőzni kell a tenyészállatok takarmányozásából.

Ezek mellet nyáron 15-20 dkg zöldtakarmányt, télen pedig 8-12 dkg gyökgumóst (sárgarépa, takarmányrépa, csicsóka) is lehet etetni. Az év minden szakában jó minőségű pillangós- vagy réti széna etetését előtérbe kell helyezni.