Házinyúl etetése magokkal, termésekkel

Házinyúl gabonával való etetése: Hazánkaban nagy mennyiségben állnak rendelkezésre takarmányozási célra gabonamagvak. Légszáraz állapotban 6-14 % nyersfehérjét, 2-5 % nyerszsírt, 2-10 % nyersrostot, 65-70 % N-mentes kivonható anyagot (elsősorban keményítőt) és 1-2 % nyershamut tartalmaznak. A nyulak számára esszenciális aminósavakból keveset vagy nem megfelelő arányban tartalmaznak. Fehérjéjük alacsony biológiai értékű.Energiatartalmuk magas, ami az endospermiumban raktározott keményítőnek és a csírában található olajnak tulajdonítható. Nyersrosttartalmuk alacsony, ez alól a zab jelent némileg kivételt 11-12 %-os rosttartalmával. Nyershamutartalmuk alacsony, amiben a nagyobb mennyiségű foszfor szerves fitinfoszforsavként van jelen. K- és Mg-tartalmuk közepes, Ca-ból csak keveset tartalmaznak. Csíraolajukban sok az E-vitamin, maghéjukban a B-vitamincsoport minden tagja megtalálható a B12-vitamin kivételével. C- és D-vitamint nem tartalmaznak.A nyúltakarmányozásban elsősorban magas energiatartalmuk miatt kerülnek felhasználásra. Etetéskor szükség van fehérje-, nyersrost-, kalcium- és vitamin-kiegészítésre is.

A házinyúl etetése zabbal

Azab (Avena sativa) a nyulak legkedveltebb abraktakarmánya. A zab ízletes és jó dieteikus hatással bír. Nyersfehérjetartalma 10-12 % körüli. Fontosabb aminósavtartalma a nyersfehérje százalékában a következőképpen alakul: metionin 1,6 %, metionin + cisztin 3,70 %, lizin 3,7 %, treonin 3,6 %, triptofán 1,3 %, arginin 6,55%. A nyersfehérje többi részét az élettanilag kevésbé fontos aminósavak, valamint az amidanyagok adják. A zabszem pelyvái a mag súlyának 20-40 %-át is kitehetik, így nyersrosttartalma eléri a 11-12 %-ot is. 4-5 % nyerzsírt tartalmaz, amelyben sok értékes telítetlen zsírsav található. Ezeknek köszönhető a kellemes íze és a kiváló étrendi hatás. Jelentős a nyálkatartalma, amely védi a nyulak emésztőrendszerét a mechanikai sérülésektől és késlelteti a toxikus anyagok felszívódását. Lecitintartalma növeli a súlygyarapodást és serkenti az ivari aktivitást. E-vitamin- tartalma a többi gabonafélétől lényegesen magasabb, míg karotint nem tartalmaz.

Alacsonyabb energiatartalmánál fogva kiváló takarmánya a tenyésznyulaknak. Ezenkívül, ha emésztőszervi megbetegedés lép fel, javasolt a zab egyedüli etetését bevezetni. Kalcium és foszfor-tartalma a nyulak szükségleténél kisebb, így ezekből kiegészítésre szorul. Egyes tenyésztők szerint kizárólag zabbal etetett nyulaknál nem lépnek fel sem emésztőszervi-, sem hiánybetegségek. Nyúltápokba korlátozás nélkül bekeverhető. A zab vetésterülete napjainkban 40-50ezer hektárra esett vissza. Ennek a kiváló nyúltakar-mánynak a beszerzése így nehézségekbe ütközik.

A házinyúl etetése árpával

Az árpa (Hordeum sativum) a zab után a legjobb abraktakarmány. Takarmányozásra elsősorban az őszi árpát használják fel. Nyersfehérje tartalma 11-12 %. Aminósavösszetétele a kukoricáénál kedvezőbb. A nyersfehérje százalékában 3,56% lizin, 1,78 % metionin, 4,11% metionin + cisztin, 3,44% treonin, 1,22 % triptofán és 4,36 % arginin található benne. Nyersrosttartalma közepes, 4-5 % körül alakul. Nyerszsírtartalma kicsi (1,5-2,5 %), viszont zsírsavösszetétele kedvező. Összességében elmondható, hogy a nyulak az árpa táplálóanyagait jobban értékesítik, mint a kukoricáét.

Szemesen is etethető a nyulakkal. Emésztőszervi betegségek fellépésekor a zabhoz hasonlóan diétás takarmányként használható fel. Korábban bevált szokás volt pörkölt árpa etetése a hasmenéses nyulaknál. Keverékekben 1-3 mm-es szemcsenagyságúra darálva etetendő, mert így jobban értékesül. Árpát hazánkban 300-400 ezer hektáron termesztenek, így a zab helyettesítésére felhasználható a nyúltápokban. Általában a napi takarmányadagban 20-40 %-ban szerepel, tápokba leggyakrabban 10-30 %-ban keverik be.

Házinyúl etetése búzával

Búzából (Triticum aestivum) az utóbbi években egyre többet használnak fel takarmányozási célra. Korábban csak az étkezésre alkalmatlan búza került a nyulak elé, ma viszont már nagy terméshozamú, de alacsony sikértartalmú takarmánybúzákat is termesztenek. Nyersfehérje-tartalma 14-15 %, vagyis a többi gabonamagtól magasabb. A fehérje biológiai értéke alacsony lizin-, metionin- és treonin-tartalmánál fogva kicsi. Aminósavtartalma a nyersfehérje százalékában 2,7 % lizin, 1,55 % metionin, 3,79 % metionin + cisztin, 2,86% treonin, 1,13 % triptofán és 5,10 % arginin.

A búza nyersrosttartalma kicsi (2-3 %). Rostjában kevés lignin található. Nyerszsírtartalma 2 % körüli. A búza csíraolajában sok az E-vitamin, héjában pedig a B-csoportbeli vitaminok. Kalciumban szegény így ebből kiegészítésre szorul. A nyulakkal szemesen és takarmánykeverékekben (tápokban) is etetjük. Utóbbiba 10-30% arányban keverhető be, de etetése mellet gondoskodni kell a megfelelő rostellátásról. A nyúltápokba azért is keverik, mert csirízesedik az előkészítés során, így szilárd, nem morzsálódó granulátum készíthető.

A házinyúl etetése kukoricával

Kukoricát (Zea mays) hazánkban mintegy 1,0-1,2 millió hektáron termesztenek. Az abraktakarmány bázisnak kb. 60-70 százalékát a kukorica adja. Energiában a leggazdagabb gabonaféle, amit elsősorban a benne felhalmozódott keményítő, oldható szénhidrát és 3-4 %-os nyerszsírtalma ad. Csíraolajában nagy mennyiségű ízanyag halmozódik fel és biológialag értékes zsírsavat is tartalmaz. Emiatt a nyulak szívesen fogyasztják. Nyersfehérje tartalma 10-15 %-kal kisebb a többi gabonafélétől. Fehérjéi biológiailag kevésbé értékesek, ami alacsony lizin- és triptofán-tartalmából ered. A kukorica aminosav-tartalma a nyersfehérje százalékában a következő: 2,95 % lizin, 2,11 % metionin, 4,37 % metionin+ cisztin, 3,55 % treonin, 0,78 % triptofán, 4,85 % arginin. Az utóbbi időkben olyan kukoricahibridek előállítása történt, amelyek lizintartalma az átlagosnál magasabb. Ezeket opaque-hibrideknek nevezik. Lizintartalmuk eléri a szárazanyag-tartalom 0,3-0,4 %-át, a 0,2 %-os átlagértékkel szemben.

A kukorica strukturális hatékonyság nélküli nyersrostot tartalmaz 2-3 %-ban. A szemek sárgásvörös színét a benne található karotinoid anyagok (kriptoxantin, zeaxantin) adják. A csíraolajában 25-40 mg/kg E-vitamin található. B-vitaminból kevesebbet tartalmaz a többi abraktakarmányhoz képest. Ásványi anyagokban szegény, így kiegészítésre szorul belőle. A kukorica takarmányértékét nagymértékben ronthatja a különböző gombákkal való fertőződés (aspergillus, Fusarium és Penicillium fajok). A gombák által termelt toxinok súlyos emésztőszervi megbetegedéseket vagy akár elhullást is okozhatnak. Enyhébb esetekben a növendéknyulaknál az étvágy csökkenését, a takarmányhasznosítás romlását és a súlygyarapodás mérséklődését figyelhetjük meg. Tenyészállatoknál szaporodási zavarok jelentkezhetnek. A kukorica hízlaló takarmány, így tenyésznyulak takarmányozásában ha lehet csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban használjuk fel. Nagyobb arányban etetve az anyanyulak gyengén ivarzanak, rosszul vemhesülnek. Hízónyulaknak a napi adagjában, illetve tápjukban 10-35 %-ban használható fel. A kukoricát szemes vagy darált formában egyaránt lehet nyulakkal etetni. A darát mindig frissen etessük fel, mert néhány nap alatt megkeseredik és megavasodik.

A házinyúl etetése tritikáléval

A tritikálé (Triticale rimpaui) a búza és a rozs állandósult hibridje. Közepes energiatartalmú gabonaféle. Metioninban gazdagabb, míg triptofánban szegényebb a többi gabonánál. Az ivari folyamatokra kedvező hatással bír. Nyulak napi abrak adagjának 20-30 százalékát lehet vele fedezni.

A házinyúl etetése rozzsal

A rozs (Secale cereale) kevésbé alkalmas nyúltakarmányozásra. Beltartalmi értékei megközelítik ugyan a búzáét, de a nyulak számára nehezen emészthető. Nyersfehérje tartalma valamivel alacsonyabb, de lizintartalma magasabb a búzáénál. Étrendi hatása rossz, mert friss állapotban etetve a gyomorban megduzzad. Íze kesernyés, ezért a nyulak nem szívesen fogyasztják. Emiatt és esetleges anyarozstartalmának következtében a nyúl keveréktakarmányokban 10-15 %-nál nagyobb mennyiségben ne szerepeltessük. Vemhes anyanyulakkal sem érdemes etetni az előbb említett rossz tulajdonságai miatt. Baknyulaknál azonban az ivari életet kedvezően befolyásolja. Házinyúl hüvelyes magvakkal való etetése: A hüvelyes magvak fehérjetartalma ( 22-43 %) kétszer-háromszor is nagyobb a gabonamag-vakénál. Esszenciális aminósavtartalmuk szintén jelentősen eltér a gabonamagvakétól. A hüvelyes magvak lizinben gazdagok, míg metioninban, cisztinben, sőt némelyek (borsó és lóbab) még triptofánban is szegények. A gabonamagvaknál fordított a helyzet. Ezek lizinből kevesebbet, míg metioninból és cisztinből többet tartalmaznak. A hüvelyes- és gabonamagvak tehát előnyösen kiegészítik egymás aminósav-garnitúráját. Energiatartalmuk megegyezik a gabonamagvakéval. Foszforban gazdagok, de kalciumból is több van bennük, mint az előbbi csoportban.A hüvelyesek nagy része antinutritív anyagokat tartalmaznak, sőt van olyan, amelyet ezen vegyületek inaktiválása nélkül nem is lehet etetni. Az inaktiválás hőkezelési eljárással, főzéssel, gőzöléssel történik. Csersavtartalmuk miatt dugító hatásúak Szárazon etetve őket, az emésztőrendszerben megduzzadnak, megterhelik a gyomrot. Darakeverékek esetén, előzetes hőkezelés, majd beáztatás után etethetők.

A házinyúl etetése babbal, szójával

A borsó (Pisum arvense) a legelterjedtebb hüvelyes abraktakarmány Az újabb nemesítésű fajták fehérjetartalma 25 % -ot is eléri. A nyersfehérje százalékában 6,91 % lizint, 1,02 % metionint, 2,56 % metionin + cisztint, 4,01 % treonint és 0,89 % triptofánt tartalmaz. Nyersrosttartalma közepes (5-6 %), zsírtartalma 2 % körül alakul. Antinutritív anyagokat nem tartalmaz, de dugító hatása miatt nehezen emésztődik, sőt bélelzáródást is okozhat. A nyulak takarmányába 10-15 %-os mennyiségben keverhető.

Az édes csillagfürt (Lupinus albus, Lupinus luteus) kétféle változatát is termesztik. Takarmányozásra a sárga virágú változat alkalmasabb. Fehérjetartalma magas (34-42 %), de a fehérje biológiai értéke nem éri el a szójababét. A nyersfehérje százalékában 5,80 % lizint, 1,10% metionint, 2,80 % metionin + cisztint, 4,20 % treonint és 1,00 % triptofánt tartalmaz. Nyersrosttartalma eléri a 15-16,5 %-ot is, ami a táplálóanyagok emészthetőségét rontja. Darált formában 3-8 %-ban etethető nyulakkal.

A lóbab (Vicia faba) termesztése nem nagy területen történik Magyarországon. Alkalmanként azonban felhasználják nyulak takarmányozására is. A lóbabban is vannak antinutritív anyagok (vicin, konvicin), de a legújabb hibridekben ezek mennyisége olyan alacsony, hogy előkészítés nélkül is etethetők. Fehérjetartalma kisebb, mint a szójáé, de magasabb a borsóénál. Nyulak takarmánykeverékébe 3-5 %-ban ajánlott bekeverni.

A szójabab (Glycine max) magas fehérjetartalmával (35 %) és igen kedvező aminósav-összetételével kitűnik az összes növény közül. A nyersfehérje százalékában 6,59 % lizint, 1,45 % metionint, 2,94 % metionin + cisztint, 3,99 % treonint és 1,32 % triptofánt tartalmaz. Limitáló aminósava a metionin. Nyers állapotban etetve antinutritív anyagai zavarják a hasnyálmirigy működését, gátolják a tripszin enzim működését és így rontják a fehérje hasznosulását. Élelmezési célokra kivonják belőle az olajat és a visszamaradó extrahált darát használják fel takarmányozásra. A nyúltápokba 5-10 % mennyiségben javasolt bekeverni, de ennél nagyobb arányban is etethető. Felhasználásának általában a magas ára szab határt.