Házinyulak etetése állati eredetű táplálékokkal

Mindig vita övezte azt, hogy a nyulaknak szükségük van –e állati eredetű takarmányokra (fehérje). Jelenleg az a szakemberek álláspontja, hogy a nyulak számára nem feltétlenül szükségesek. Ennek ellenére a fontosabb, esetlegesen felhasználásra kerülő állati eredetű takarmányféleségek bemutatása fontos lehet még a nyúltakarmányozásban.

Házinyúl etetése tejjel, tejporral

A tej és a tejtermékek alkalmasak a nyúl, elsősorban a szoptató anyanyulak etetésére.

A fölözött tej jöhet főként számításba, ami nem más, mint a zsírtalanított teljes tej. Ez zsírban oldódó vitaminokat nem tartalmaz. Azonban a teljes tej összes fehérje-, tejcukor-, ásványi anyag- és B-vitamintartalmát megőrzi. Felhasználásra frissen vagy teljesen megsavanyodott állapotban (megalvadt) kerülhet. A tejtermékek etetésekor nem szabad hosszú ideig az etetőkben hagyni az állatok által el nem fogyasztott takarmányt, mert az megsavanyodva emésztőszervi bántalmakat okozhat.

Sovány tejport korábban keverőüzemeink 1-3 %-ban keverték a nyúltápokba. Ma már azonban magas ára miatt legtöbbször kihagyják a receptúrákból. Pedig kitűnő fehérjeforrás, hiszen nyersfehérjéje 90 % fölötti emészthetőségű.

Házinyúl etetése halliszttel, húsliszttel

Húsipari melléktermékek: Vágóhidakon, húsfeldolgozó üzemekben, a konzerviparban nagy mennyiségben keletkező melléktermékeket sorolják ide. A néhány évvel ezelőtt kirobbant BSE-botrány (Bovine Spongioform Encephalopathia- szivacsos agyvelőbántalom) következtében mind hazai, mind nemzetközi szinten igen szigorú intézkedéseket hoztak ezen melléktermékek állati takarmányozásban való felhasznál-hatóságáról. A rendeletek tiltják vagy jelentősen korlátozzák ezen takarmányok importját, gyártását és felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. A kérődzők vágása során keletkező melléktermékeket és azok hulláit is elégetéssel semmisítik meg. A nem kérődző állatok hulláit komposztálják. Az emberi fogyasztásra nem alkalmasnak minősített sertés vagy baromfi vágásából származó vágóhídi melléktermékekből megfelelő hőkezelés után előállított hús- és csontliszt kizárólag nem kérődző állatokkal, így nyulakkal is etethető. Ez alól kivételt jelent az, ha a termék exportjának feltétele, hogy a termék olyan állatokból készüljön, amely nem fogyasztott állati eredetű fehérjét.

A húslisztet túlnyomás alatt 133 °C-on, 3 bar nyomáson, 30 percig tartó főzés során készítik. Alapanyagát elkobzott szervek, hús, csont, vér, toll és szaruanyagok jelentik. Ezután a főzetnek csökkentik a zsírtartalmát és szárítják. A főzés során a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak és a fehérjék emészthetősége is javul. A húsliszt nyersfehérje-tartalma 45-60 5, amelynek 10 %-a származhat maximum keratinfehérjéből. Zsírtartalma max 15 % lehet. Nyershamu-tartalma általában 30 %, Ca-tartalma 10 %, P-ból pedig 3-5 %-ot tartalmaz. Nyúltápokban 1-3 %-ban használják fel.

A hallisztet elsősorban Norvégiából és Peruból hoztak be korábban. Halakból, a halfeldolgozó üzemekben visszamaradt apróhalakból és halhullákból szárítással, részleges zsírtalanítással, majd őrléssel állítják elő. Nyersfehérje-tartalma 65-75 %, sok lizinnel, metioninnal és egyéb esszenciális aminósavakkal. Sok B-vitamint, P-t (20-30 g/kg), Cu-t (45-55 g/kg) és sót tartalmaz. A jó minőségű halliszt 2-3 %-nál több sót és 10 %-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. Nyúltápokba 1-2 %-os mennyiségben kerülhet.