Kaliforniai nyúl

A kaliforniai a világ egyik legjelentősebb húsnyúl fajtája, amelyet nagy csincsilla, orosz és újzélandi fehér fajták felhasználásával alakítottak ki az Egyesült Államokban. A fajtát 1939-ben ismerték el. Magyarországra 1967-ben került be Angliából és Dániából. Az angol állomány bizonyult megfelelőbbnek, amely a Fehér Gyöngy hibrid kialakításában is szerepet kapott. Az 1970-80-as években több nagyüzemben fajtatisztán tenyésztették. Ezek megszűnésével önálló tenyésztőszervezete nem maradt a fajtának. Napjainkban a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben található belőle egy kisebb populáció.

A kaliforniai nyúl szőrzetének alapszíne fehér, amelyen szabályos rajzolatok láthatók. Az orrot, a füleket, a farkat és a lábvégeket feketésbarna szőrzet borítja. A szőrzet finom tapintású, a szálak rásimulnak a testre. Kiváló húsformákkal rendelkezik. A nyak rövid, a törzs közepesen hosszú. A mellkas viszonylag keskeny, a far és az ágyék viszont széles, izmolt (20. kép).

A fajta ideális kifejlettkori élősúlya 4,0-5,0 kg közötti.

A kaliforniai gazdasági típusa több tekintetben eltér a fajtastandardtól. A színjegyek kevésbé kifejezettek, szürkés színűek, nem határolódnak el élesen a fehér szőrzettől. Gyakran a lábvégeken nem is láthatók színjegyek. A test formája megnyúltabb, a fülek hosszabbak. Termelési tulajdonságait tekintve kissé elmarad az új-zélandi fehértől, bár vágási kitermelése és szaporasága említésre méltó. A fajtára jellemző termelési eredményeket a 34. táblázat tartalmazza.

Tulajdonság

Termelési paraméterek

Vemhesülési arány (%)

70-80

Alomlétszám

 

összes

8-10

élő

7-8

választási

6,5-7,5

Testsúly, g

 

28 napos

520-600

35 napos

800-900

84 napos

2400-2800

Súlygyarapodás (g/nap)

35-40

Takarmányértékesítés (g/g)

3,4-3,6

Vágási kitermelés (%)

57-61

Fajtatiszta tenyésztése visszaszorulóban van, de a legtöbb hibridnyúl előállításában fontos szerepet játszik. Általában valamelyik anyai nagyszülővonalat adja, de apai vonalként is használják.