Megtermékenyülés, a házinyúl vemhessége

A nyúlban a petesejtek közvetlenül a tüszőrepedés után alkalmasak a termékenyülésre. A tényleges megtermékenyülésre azonban mégis csak az ovuláció után 1-1,5 órával kerül sor. A párosodással a hüvely cranalis részébe került ondósejtek mintegy 30 perc múlva elérik a petevezetőt. Fedeztetéskor a baknyúl akár több százmillió ondósejtet lövell az anyanyúl hüvelyébe. Mesterséges termékenyítéskor a méhszáj közelébe juttatják a hígított ondót. Ahhoz, hogy a hímivarsejtek termékenyítőképesek legyenek, a női nemiszervben még kb. 6 órás érési folyamaton, a kapacitálódáson mennek át. A petesejtek termékenyülésére tehát a találkozás pillanatában sor kerülhet. A petesejtek 6-8 óráig, a spermiumok 30 óráig életképesek, és ennek megfelelően fertilisek maradnak. Minden petesejtet egy-egy ondósejt termékenyít meg, és ezzel egyesül az anyai és az apai örökítőanyag. A megtermékenyített petesejt, a zigóta hamar elkezd osztódni.

Az embriók 3 nappal az ovuláció után kerülnek a méhbe. A beágyazódás a párosodás utáni 5-8. napon indul meg a blastocyta stádiumban. A blastocyták egyenletesen oszlanak el a két különálló méhszarvban. Mivel a nyúlnak kettős méhe van, a blastocyták transzmigrációjára nem kerül sor. Az ovuláció utáni 3. naptól a vér progeszteronkoncentrációja fokozatosan emelkedik, a 15. nap körül éri el a csúcsát, majd ezután a vemhesség végéig ezen a szinten marad. Csökkenésére csak közvetlenül a fialás előtti 12-24. órában kerül sor.

A beágyazódás után kialakuló placenták több feladatot látnak el. Egyrészt védelmül szolgálnak, másrészt rajtuk keresztül veszik fel a magzatok az anyai vérkeringésből az oxigént és a táplálóanyagot, illetve adják le a salakanyagot. A fenti létfontosságú anyagok kicserélődése, az egymáshoz nagyon közel futó anyai- és embrionális vérrendszeren keresztül történik. A 12-14 napos vehem kellő gyakorlattal a hasfalon keresztül nagy biztonsággal kitapintható. A 14. nap után végzett vemhesség-ellenőrzés már kockázatos, megnő a vetélés (magzatfelszívódás) veszélye.

A vemhesség első két hetében inkább a minőségi változások sorozata követi egymást, az intenzív növekedés kb. a 16.napon veszi kezdetét. A vemhesség második felében ugyanis a 0,5-1 gramm súlyú magzatok egyre gyorsuló ütemben nőnek és a fialáskor már 50-60 grammosak. Az újszülött nyulak testsúlya között almon belül is jelentős eltérések adódhatnak. A középnagytestű fajtáknál a születéskori súly általában 25 és 100 g között változik, leggyakoribbak az 50 és 65 g közötti egyedek. A 35 g alatti testsúllyal születettek általában életképtelenek, de még a 35 és 40 g közé eső újszülötteknek is csak fele éri meg a 21 napos életkort. 40-45 g körülire becsülik azt a születéskori testsúlyt, amely alatt a túlélés esélye kritikus.

A placenta tömege viszont a vemhesség 24. napjáig fokozatosan növekszik, majd ezután a fialásig viszonylag változatlan marad a mérete.

A magzatok egyedi testsúlya összefüggésben van létszámukkal és a méhen belüli elhelyezkedésükkel. A súlyuk függ az adott pozícióban a méh vérellátásától és a rendelkezésükre álló hely nagyságától. Francia kutatók a petefészekhez közeli pozíciót találták a legkedvezőbbnek, a méhszájhoz közel eső utolsó előttit pedig a leghátrányosabbnak. A méhszáj mellett ismét az átlagoshoz közeli egyed helyezkedik el.

A házinyúl átlagos vemhességének időtartama 31-33 nap. A szórás 29-35 nap között változik. A vemhességi idő hossza független attól, hogy az anyanyulat reggel, vagy este termékenyítik. A fialás időpontját az éjjelek és nappalok váltakozása befolyásolja. A fialás leggyakrabban éjfél körül, míg a legritkábban a világos időszakban, kora délután fordul elő. Ezért a vemhesség hossza részben független attól, hogy a termékenyítés a nap melyik részében történik. A vemhességi idő függ a fialások sorszámától. Az első és a tizedik fialás között egyre hosszabb a vemhesség. A tejtermelés és a vehemnevelés nagyon megterheli az anya szervezetét. Ennek ellenére a szoptatott nyulak száma nem, a vehem nagysága azonban szoros kapcsolatban van a vemhességi idő hosszával. A népesebb almok általában 1-2 nappal előbb, a kisebbek pedig később születnek meg.

A 29. nap előtti fialás esetén vetélésről beszélünk. Az éretlen magzatok általában halva jönnek a világra. 34 napnál hosszabb vemhesség esetén a túlhordott nyulak kissé szőrösek, életjelet nem mutatnak. A túlhordás megelőzése céljából, a fialás szinkronizálása érdekében 3-5 NE Oxitocin injekcióval a fialás megindítható. Ekkor fokozott ellenőrzés és felügyelet szükséges, mert a fialás néhány percen belül elindul és ezek az anyanyulak általában a ketrecben szétszórják fiókáikat. Az újszülött nyulakat gyorsan a fészekbe kell tenni, különben rövid idő alatt kihűlnek és elpusztulnak.