Házinyúl tartása, etetése, tenyészése

A házinyulak ivóvízigénye

A nyulak számára nélkülözhetetlen az ivóvíz a szervezetükben lejátszódó életfolyamatokhoz. Vízre van szükségük a különböző szervek és szövetek felépítéséhez és működéséhez. A kilélegzett levegővel, a bőrön keresztül való párolgással, a vizelettel, a bélsárral, továbbá a termelt tejjel nagy mennyiségű vizet veszít az állat. Különösen nagy mennyiségű ivóvizet igényelnek a szoptató anyanyulak, amelyek naponta akár 1-1,5 l vizet is elfogyasztanak.

A nyulak a takarmány víztartalmából (vegetációs víz) és az ivóvízből fedezik vízszükségletüket. Általánosan elmondható, hogy a házinyúl 1 kg takarmány szárazanyagra számítva a vegetációs vízzel együtt naponta 1,5-2,0 liter ivóvizet igényel. Éppen ezért a nyulak előtt mindig legyen tiszta ivóvíz, amelynek szagtalannak, jóizűnek ,és fertőző csíráktól mentesnek kell lennie. Az ivóvíz hőmérséklete 10-15 ºC. Ha túl hideg vízből egyszerre sokat iszik az állat, akkor gyomor,- bélhurut, sőt elvetélés is jelentkezhet. A langyos víz viszont nem üdít kellően, és az állat nem iszik eleget.

A víz hőmérsékletének fontosságát Duperray és munkatársai (1998) kísérleti eredményeikben igazolták. Normál (17-19 ºC) hőmérsékleten tartott anya- és növendéknyulak termelését hasonlították össze olyan egyedekkel, amelyeket meleg épületben (nappal 30-32 ºC, éjjel 25 ºC) helyeztek el, és a teremhőmérséklettel megegyező, illetve hűtött (18-19 ºC) vizet ihattak. A magas hőmérsékleti környezet a legtöbb termelési tulajdonságra negatívan hatott. Így a választási- és vágási súly 19, illetve 16 %-kal csökkent. A hőstressz kedvezőtlen hatása az ivóvíz hűtésével mérsékelhető. A kísérlet eredményei alapján a meleg istállóban tartott és meleg ivóvizet fogyasztó nyulakkal szemben a hűtött vizet fogyasztók vemhesülési aránya 70 %-ról 85 %-ra nőtt. Ezen kívül nőtt a választási súly, a napi súlygyarapodás és a takarmány-hasznosítás is javult.

A folyamatos vízellátás szükségességét újabb kutatási eredmények is alátámasztják. Verdelhan és munkatársai (2004) a nyulak korlátozott ivóvízellátásának a takarmányfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgálták. 4 csoportra osztották a hízónyulakat. A kontroll csoport ad libitum, míg a másik 3 csoportban anyulak 1 óra 30 perces, 2 óra 30 perces és 4 órás időszakban kaptak naponta ivóvizet. A napi vízfogyasztás 62, 72 illetve 87 %-ra csökkent a kontroll csoportéhoz képest. A takarmányfelvétel pedig 78, 83 és 87 %-ra esett vissza.

Boisot és munkatársai (2004) hízónyulak korlátozott ivóvízellátásának hatását vizsgálták a súlygyarapodásra, elhullási arányra és vízfogyasztásra. A kontroll csoport egyedei a nap 24 órájában, a kísérleti csoportok napi 2, illetve 3 órában kaptak vizet. A teljes hízlalási időszak alatt a súlygyarapodás a vizsgált csoportokban 10, és 8,5 %-kal, a vízfogyasztás 18,1, illetve 14,6%-kal csökkent a kontrolléhoz képest. Elhullás a vizsgált időszakban elenyésző mennyiségben fordult elő, minden csoportban hasonlóan alakult.

Összességében elmondható, hogy a folyamatos ivóvízellátásszinte minden termelési mutatót javít. Csak akkor léphet fel megbetegedés (pl.. hasmenés), ha nagy időközökben hirtelen, sok vízhez jutnak egyszerre és emellett jelentős mennyiségű zöldtakarmányt is fogyasztanak.

Online vevőszerzés

Profi honlapkészítés és online marketing vállalkozások, közületek, magánszemélyek részére.

  • Weboldalak, blogok, webshopok
  • Google barát, villámgyors megoldások
  • Molbilra optimalizált egyedi megjelenés
  • Marketing-támogatás, Google, FB hirdetések
Érdekel