Bécsi kék nyúl

A fajtát 1893-ban egy Schultz nevű osztrák nyúltenyésztő alakította ki. Sárga lotharingiai anyanyúl és fekete belga óriás bak párosításából kék színű ivadékokat kapott, viszonylag gyenge szervezettel. A kék nyulakat nagyon szigorúan szelektálta. Egyrészt sikerült a kék szint rögzítenie, majd fokozatosan javított a szervezeti szilárdságon és kiküszöbölt számos küllemi hibát. 1898-ban a bécsi nyúlkiállításon mutatták be először bécsi kék óriás néven, hiszen a fajta egyedei ekkor még 6-7 kg kifejlettkori testsúlyt értek el. A tenyésztők között hamarosan nagyon népszerűek lettek, akkoriban ugyanis a közízlés a nagyobb testű nyulaknak kedvezett. Majd átkerült Németországba, ahol törekedtek a kék szín mélyebb, intenzívebb árnyalatának kialakítására. A szívós tenyésztői munkának köszönhetően a fajta átalakult, a testsúlya csökkent, de sikerült a ma is ismert mélykék színt rögzíteni. A testsúly akkor már 4,5-5,0 kg volt.

Napjainkban általánosan a középkék árnyalat kedvelt. A fajta standard szerinti súlya 4,5-5,25 kg. A fajta jó húsformákkal rendelkezik. Jellemző a henger alakú törzs, a kifejezetten arányos testalakulás, a rövid nyak .

A bécsi kék nyúl hazánkban korábban széles körben elterjedt nyúlfajta volt, félintenzív termelési feltételek mellett jó teljesítmény jellemezte. A fialás után 20-30 nappal fedeztetett anyanyulak jól vemhesültek, a 7-8 fiókából álló almokat eredményesen nevelték fel.

A fajta jó növekedési erélyű, a takarmányértékesítése viszont csak közepes. A vágási kitermelésük elfogadható. Későbbiekben csak kis telepeken várható a fajta tenyésztése. Nagy telepeken feltehetően nem lesz gazdasági jelentősége, mert a rácspadozaton való tartást nem bírja. Fajtatisztán esetleg márkázott termék előállításában lehet szerepe, de fehér nyúllal való keresztezésekor problémát jelent, hogy az ivadékok nem egyöntetű színűek.

A bécsi kék növendéknyulak termelése

Tenyésztő szervezetei hazánkban nincsenek. Annak ellenére, hogy kiváló hústermelő fajtának tartják, mégsem terjedt el, csupán néhány lelkes kistermelő foglalkozik vele. Évtizedekkel ezelőtt Olaszországban hibridnyulak anyai vonalaként tenyésztették. Nagyobb telepi bázisa napjainkban nincs.