Anyanyúl biostimulációja a nyúltenyésztésben

Régóta ismert, hogy a külső környezeti tényezők befolyásolják a szaporaságot. A külső ingerek az idegrendszeren és a hipotalamusz-hipofízis tengelyen keresztül jutnak szerephez. Ilyen a nappalok hosszának, a hőmérsékletnek, a takarmányozásnak a változása.

Fotoperiódus: A napi megvilágítás hosszának megváltoztatása még nem hozott eddig teljesen egyértelmű eredményt. Már 1925-ben leírta Marshall és Hammond, hogy az üregi nyulak a növekvő nappalok hossza mellett májusban érik el a maximális termékenyülést. Ezen megfigyelés alapján derült fény arra, hogy az állandó 16 órás megvilágítás mellett csökkenthetők azok a szaporasági problémák, amelyek a rövidülő nappalokkal kapcsolatosak. Kedvező eredmények érhetők el a hagyományos 16 óra világos és 8 óra sötét periódus 8 óra világos és 4 óra sötét időszakra való felváltásával, amivel a vemhesülési arányt jelentős mértékben lehet javítani. A további kutatási eredmények figyelembevételével a programozott megvilágítás jól illeszthető lenne a ciklikus szaporítási rendszerhez.

Szoptatás elhagyása: Az anyanyulaknál a prolaktin állandó termelődése tartja fenn a folyamatos tejtermelést, és egyidejűleg blokkolja a gonadotropin kiválasztódását és ennek következtében az ivarzást. Az ivarzás serkentésére a termékenyítés előtti napon a szoptatás kihagyásával, vagyis a fialtatóláda bebúvónyílásának elzárásával kedvező eredményeket értek el. A közvetlen inszeminálás előtti 36-40 órával az anya-alom elkülönítése a fialás utáni 11. napon közel 10 %-kal javította a vemhesülést. A módszer kedvezőtlen hatása lehet a választási alomsúly mintegy 5-10 %-kal való csökkenése. A növendéknyulak ezt a lemaradást a hízlalás végéig sem képesek kompenzálni. Ennek hátterében az áll, hogy hiába tudtak a kisnyulak közvetlenül a termékenyítés utáni napon több tejet szopni, ezt követően az anyáknál átmenetileg az elapasztás jelei mutatkoztak. A kisnyulak pedig egy ideig éheztek.

Takarmányozás: Takarmányozással is lehet az anyanyulak szaporasági eredményeit javítani. A flushingolás célja az anyák által elfogyasztott takarmány (energia) növelése a termékenyítés előtti időszakban. Fiatal, még nem fialt anyanyulaknál a korlátozott takarmányozást követő flushingolás hatására javul a vemhesülési arány.

Összességében elmondható, hogy az ismertetett biostimulációs módszerek többsége igéretes és alternatívát jelenthet a hormonális kezelések kiváltására. Ezek a módszerek azonban még nem eléggé kiforrottak, a gyakorlati alkalmazásuk várat magára.