A házinyúl fialása

A vemhesség utolsó hetében a sárgatestek progeszteron hormontermelése gyors ütemben csökken és az ösztrogén hormonok jutnak túlsúlyba. Ez a hormon a felelős az anyanyúlban a fészeképítési viselkedés kialakulásáért. Az anyanyúl a fialás előtt néhány nappal kezdi a fészkét készíteni. Ekkor a szőr könnyen kihúzható a szőrtüszőkből. Az anyanyúl a has, a combok és a toka tájékáról fogaival tépi a szőrt, és más fészekkészítésre alkalmas anyaggal együtt a szájába gyűjtve beviszi a fialtatóládába és elkeveri az alomanyaggal. Alomanyagnak legjobban a puhafaforgács, jó minőségű, nem penészes szalma és széna felel meg. Ügyelni kell arra, hogy akkor tegyünk csak szénát a fialtatóládába, ha az anyák egyébként is kapnak. Ellenkező esetben az alomanyagként betett szénát elfogyasztják. Néhány nap elegendő a fészekkészítésre. Ha túl korán teszik be a fialtatóládát, akkor az anyák egy része belevizel, beleürít.

A fialás előtt a progeszteron-koncentráció zuhanásszerűen lecsökken, megváltozik az ösztrogén-progeszteron arány, megnő a méh oxitocin iránti érzékenysége. Az oxitocin hatására a méh összehúzódik és ezzel segíti a magzatok világra jöttét.

A nyulak általában egyszerre születnek meg, de előfordul, hogy megszakításokkal 2 vagy 3 nap alatt jönnek világra. Ha az első nyulak halva születnek és emiatt nem serkentik az anyanyúlban az oxitocin felszabadulását, a fialás megszakadhat és csak a következő nap folytatódik.

A fialás után az anyanyúl elfogyasztja a placentát, esetenként a halva született magzatokat is. Az újszülött nyulak csupaszon, vakon, süketen jönnek világra, életbenmaradásuk teljesen az anyjuk gondoskodásától, tejtermelésétől függ. 4 napos korukban kezd a szőrük nőni és kb.10 naposak, amikor a szemük kinyílik.

A házinyúlban a vemhesség utolsó szakaszában új tüszők kezdemnek érni, és hormont termelni. Ennek következtében a nyúl fialás után ivarzik és fel is veszi a bakot, mivel a méh gyorsan összehúzódik, normális állapotba kerül, ekkor az anyanyulak jelentős része vemhesül is.

Teendők a fialás körül

A fialtatóládát célszerű 3-4 nappal a várható fialás előtt az anyanyulak számára elérhetővé tenni, hogy lehetőségük legyen a fészek elkészítésére. Amennyiben ez későn történik meg, előfordul, hogy az anyanyulak a ketrecbe fialnak vagy szétszórják kicsinyeiket. A fialtatóládába alomanyagként por-, és penészmentes puhafa-forgácsot vagy szalmát kell behelyezni.

Miután az anyanyúl megfialt, át kell vizsgálni a fészket. A halva született, illetve gyenge kisnyulakat el kell távolítani onnan. Különösen fontos ez a nyári melegben.

Az ideges vagy először fialt anyák gyakran hiányos fészket készítenek. Előfordul, hogy egyáltalán nem tépnek szőrt. Ekkor ezt a műveletet a tenyésztőnek kell elvégeznie. A gondozó egyik kezével rögzíti a nyulat, a másik kezével pedig a toka és a has tájékáról óvatos mozdulatokkal szőrt tép. Egy kisebb csomó szőrt megfogva, enyhén húzva néhány másodperc múlva elválik. Az anyanyúl ezután legtöbbször már megtépi magát is.

A nyúltenyésztőknek tisztában kell lennie két fogalommal. Ezek a dajkásítás és az alomkiegyenlítés. A házinyulak faji sajátossága, hogy rendkívül könnyen lehet a kisnyulakat dajkaságba adni. Ritkán fordul elő az idegen kisnyulak elutasítása. Az anyanyúl színtől és mérettől függetlenül elfogadja az áthelyezett kisnyulakat. Az idegen szag jelenthet esetleg gondot. Ennek elkerülésére néhány óra időtartamra ki kell zárni az anyanyulat a fészekből. Ez alatt a fiókák átveszik az idegen fészek szagát. A dajkásítást a fialás után mihamarabb célszerű elvégezni. A kívánatos az, hogy a befogadó és a dajkaságba adott nyulak életkora között minél kisebb legyen a különbség.

A nagy létszámú almokban világra jött nyulak születési súlya kicsi. Dajkásításkor a nagyobb, életképesebb egyedeket kell áthelyezni, ezzel is növelve azok túlélési esélyeit. Ezt az árutermelő telepeken alkalmazzák, ahol a minél több nyúl felnevelése a cél. A tenyésztelepeken viszont inkább a gyengébb fiókákat dajkásítják. Ezeknek ugyan rossz a túlélési arányuk, de az erősebb nyulakat saját anyjuk neveli fel. Dajkaságba adás előtt meg kell vizsgálni mind a dajkaságba adó, mind a dajka anyanyulat is. Előfordul, hogy az anyanyúlnak tejmirigy-gyulladása van és a fellépő tejhiány miatt kellene dajkásítani a fiókáit. Ekkor azonban a kisnyulak könnyen átvihetik a dajka anyára a betegség kórokozóit. Emiatt mindenképpen alaposan mérlegelni kell a dajkásítás lehetőségét. Az alomkiegyenlítés azt jelenti, hogy minden anyanyúl alá hasonló számú (pl.: 7-9 db) kisnyulat tesznek. A népesebb (10 fölötti) almokból a kisebb almokhoz helyeznek át nyulakat, azaz dajkásítják őket. Iparszerű telepeken ezt a módszert általánosan alkalmazzák. Sőt egyes nyúltelepeken a fialás után kb. két hétig folyamatosan figyelik a kisnyulak tápláltságát. Ehhez feltétlenül szükséges a napi egyszeri szoptatás, illetve az anyanyulaknak kizárólag a szoptatás idejére történő fialtatóládába engedése. A reggeli órákban végzett szoptatáskor gondozók egyszerre csak egy kisebb csoport anyanyulat engednek be a fialtatóládába szoptatni. A szoptatás után pedig ellenőrzik a kisnyulak tápláltságát. Amennyiben az alomban található éhező, kevésbé jól táplált kisnyúl, úgy azt egy másik anyával is megszoptatják. A második szoptatás után a fióka ennek az anyának a fészkében marad. Mivel nagy a szopósnyulak mozgatása a fialtatóistállón belül, ezért a telepnek feltétlenül mentesnek kell lennie a jelentősebb fertőző betegségektől.